2014. november 30. - Fatum-Nyírsuli-UTE 0:3 (–20–16,–22) című gallériából ízelítő
Dátum: 2025 június 9. (hétfő) | Félix
Klubunk legnagyobb ikonjainak egyike, minden idők legmagasabb kort megélt olimpiai bajnoka 2025. január 2-án hajnalban hunyt el, egy héttel a 104. születésnapja előtt. A Nemzet Sportolója ötszörös olimpiai bajnokként Magyarország legsikeresebb tornásza volt, nevét már évek óta viseli az UTE Szilágyi utcai Tornacsarnoka. Keleti Ágnest az UTE saját halottjának tekinti.
Ági néni 1921. január 9-én született Budapesten Klein Ágnes néven. A Keleti családnevet csak később, 1939-ben vették fel. Zsidó származása miatt 1940 és 1944 között minden sporttevékenységtől eltiltották az akkorra már országos bajnok tornászt.
A háború után 1947 és 1956 között különböző szereken 46-szoros magyar bajnok, ebből tízszeres egyéni összetett magyar bajnok, hétszeres csapatbajnok lett. 1948-ban kijutott a londoni olimpiára, de szalagszakadás miatt végül nem szerepelhetett a játékokon. Tényleges olimpiai bemutatkozására az 1952-es Helsinkiben rendezett ötkarikás játékokig kellett várnia, harmincegy éves volt akkor. Keleti Finnországból egy arany, egy ezüst és két bronzéremmel tért haza.
Az UTE-hoz, vagyis akkori nevén a Budapesti Dózsához 1954-ben igazolt, abban az évben a római világbajnokságon felemás korláton aranyérmes, csapatban második, gerendán harmadik lett. A Testnevelési Főiskolán 1955-ben sikeresen diplomázott, és kedvező előjelekkel készült a melbourne-i olimpiára, csakhogy közbejött az 1956-os forradalom. Október huszonharmadika Tatán, az edzőtáborban érte Keletiéket. Onnan egy tank vezette konvojjal jöttek fel Pestre, majd harmincadikán a margitszigeti Nagyszállótól elindult a busz – Prága felé, ahonnan a küldöttség repülőgépe felszállt volna Ausztrália irányába. De a fővárosig nem jutottak el, a csehszlovák „Tatán”, Nymburkban, az ottani edzőtáborban kaptak elhelyezést. Végül a magyar sportolókat szállító első gép november hatodikán, a második – fedélzetén Keletivel – hetedikén szállt fel, és kilencedikén érkezett meg Melbourne-be, ahol a repülőtéren tíz éve nem látott nővére várta. Otthonról pedig érkeztek a hírek a levert forradalomról. Keleti Ágnes fejében minden összezavarodott.
De annyira nem, hogy ne nyerjen négy olimpiai aranyérmet. Pedig…
Pedig kishitű volt, mert ezt írta naplójában: „Félek, hogy idős vagyok már ahhoz, hogy újra olimpiai bajnokságot nyerjek – olvashattuk naplójában. – Latinyina, a nagy rivális tizennégy évvel fiatalabb nálam...”
Végül Keleti Ágnes talajon, gerendán, felemás korláton győzött, ugrásban és egyéni összetettben második lett és az együttes kéziszercsapatot is megnyerték a magyarok, tehát Ági néni hat érmet szerzett Melbourne-ben, vagyis a helsinki néggyel együtt összesen tizet.
Keleti Ágnes tíz olimpiai érmével a legeredményesebb magyar sportolók rangsorában Gerevich Aladár (10 medál/7 arany) mögött a második, öt aranyérmével minden idők ötödik legeredményesebb magyar olimpikonja, egyben ő a legtöbb ötkarikás éremmel rendelkező magyar női sportoló és a legeredményesebb magyar tornásznő.
Itthon hősként fogadták volna, de nem jött haza. Kinn maradt nővérénél, majd Németországon keresztül Izraelben talált második otthonra, ahol lényegében megalapította az ország tornasportját.
Aztán a rendszerváltás óta egyre többször látogatott haza, míg végül Pesten telepedett le. Előbb a Paulay Ede utcában, majd átköltözött a szomszédba, az Október 6. utca 4.-be, ahol haláláig élt.
Pont egy hét múlva ünnepelte volna 104. születésnapját, múlt szerdán lett rosszul, szívelégtelenséggel és tüdőgyulladásból adódó légzési nehézségekkel került a budapesti Honvédkórházba.
A lila-fehérek ünnepelt ikonja az elmúlt években sokszor megfordult az UTE ifjú tornászai között, néhány évvel ezelőtt még spárgázott is a gyerekek előtt. Éppen 100. születésnapja tiszteletére, 2021 januárjában klubunk róla nevezte el Szilágyi utcai tornacsarnokát.
Keleti Ágnest az Újpesti Torna Egylet saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.