EGYESÜLETÜNK 138 ÉVES LETT

138 éve, 1885. június 16-án történt, hogy Újpest nagyközségben sportegyesület alakult.

A sodró történelmű Újpest, amelynek 1850-ben még csak 673 lakosa volt, az 1880-as évek derekán immár megközelítette a „bűvös” húszezres lélekszámot. 

Ezt a várostörténeti pillanatot ragadta meg, és avatta sporttörténelemmé Goll János kereskedelmi iskolai tanár.

A nevezetes napon a piactéri iskola egyik tantermében húsz lelkes ifjú kimondta az Újpesti Torna Egylet megalakulását. 

A rövidesen csatlakozó tagok száma mindössze hetvennyolc volt. Ennyien fogadták el a klub jelszavát:  ÉPSÉG, ERŐ, EGYETÉRTÉS:

/Európai kitekintés a világhírű sportklubok megalakulásáról:

1878 Manchester

1897 Juventus

1900 Bayern München

1902 Real Madrid/

Az alakuló közgyűlés azonnal megválasztotta az egyesület első vezérkarát. Az elnök Goll János lett. Alelnökként Győri Farkas Gyula, titkárként Ugró Gyula későbbi polgármester, pénztárosként Székely-Sonnenfeld Ábris támogatja az UTE első emberének sok fáradságot ígérő munkáját. 

Az alapítók névsorából első elnökünkről Goll Jánosról pár szót érdemes kiemelni.

1841-ben a Tolna megyében született. Hét éves korában kezdett hegedülni, és a zene központi szerepet töltött be egész életében.

1858-ban a Budapesti Tanító képezdébe került, ahol 2 éves tanfolyamot végzett.

Hogy megélhetését biztosítsa, különórákat adott, és ő lett a Hermina kápolna orgonistája.

1860-ban helyettes tanítóvá nevezték ki.

1863-ban amikor a testgyakorlás eszméje lábra kapott – elsők között találjuk, aki a torna-tanítói kurzust elvégezte, és az ország II. okleveles torna tanítója lett. 

1865-től a királyi tanítóképezdében éneket, hegedűt, orgonát és tornát tanított.

Vezetőinél kijárta, hogy a végzős növendékek torna tanítói oklevelet is kapjanak.

Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy az ő nevéhez fűződik az UTE megalapítása.

Hazánkban a sport fogalma ekkor még csak a tornára korlátozódott. 

Az 1885-ös országos kiállításhoz kapcsolódó versenyen már ott volt az UTE 40 tagú tornász csapata is, és elismerő oklevelet kapott.

Rövidesen nem várt ajándék hullt az újpestiek ölébe: alelnökük, Győri Farkas Gyula hatvanezer forintot örökölt, s ennek számottevő részét az UTE javára ajánlotta fel. Így szerzett a klub korlátot,  köteleket, sőt súlyzókat, vívósisakokat, tőröket, valamint egyéb sporteszközöket is. A tornaszakosztály ezek után már nem árválkodott egymagában. Létrejött az újpesti vívók szakosztálya, majd – harmadikként – az atlétáké.

Ebben az időszakban állandó esemény volt  a farsangi UTE-BÁL, melyre leginkább anyagi okokból volt szükség. A belépőjegyekből és a felülfizetésekből – működéséhez- számottevő jövedelmet szerzett az egyesület.

A századfordulón új hatások érvényesültek, újabb sportágak kerültek előtérbe. 1901-ben megalakult a labdarúgó szakosztály is.

Az UTE követve a divatot, a palotai erdőben megrendezett tornaversenyein egyszer csak – kiegészítő programként – az atlétika is megjelent, és 1906-ban már országos bajnokot is avathatott a lila-fehér atlétika: Kéméndy Ernő neve került a dicsőséglistára, aki a 120 yard gátfutásban nem csak az atléták, hanem az Újpesti Torna Egylet első országos bajnoki címét is megszerezte.

Az első világháborút követően nehezen indult újra a szakosztályok működése, de a húszas évek végén egy időben kezdett kamatozni az újpesti sportba fektetett erkölcsi és pénzügyi támogatás. Az úszószakosztály és a vízilabdázók is ennek köszönhették első sikereiket, és közben a birkózók és az ökölvívók is felzárkóztak társaik mellé.

1924-ben a párizsi olimpián szerepeltek először klubunk versenyzői: Fogl II Károly labdarúgó és Györgyei Ferenc birkózó személyében.

Los Angelesben az 1932-es esztendőben megszülettek az első lila-fehér olimpiai aranyérmek is: a vízilabda-csapat tagjaként Halassy Olivér, Barta István és Németh János állhatott fel a dobogó tetejére. 

Az 1932-es olimpián még a szolnoki gróf Tisza István Vívó Club színeiben kerül reflektorfénybe az egyik legkiválóbb kardvívó, Kabos Endre, aki magyar bajnokságot sosem tudott nyerni, ám olimpiákon és Európa-bajnokságokon sikert sikerre halmozott.  

1934-ben igazolt Újpestre és 1936-ban egyéniben és csapatban is a dobogó tetejére állhatott.

Még 38 éves sem volt, amikor 1944-ben, a Margit-híd felrobbantásakor életét vesztette.

Az 1936-os olimpia másik egyéni újpesti hőse Kárpáti Károly birkózó volt, aki ezüstérmével már a los angeles-i játékokon is letette névjegyét.

A berlini játékokon ismét aranyérmet nyertek vízilabdázóink: Bozsi Mihály, Halassy Olivér, Kutassy György és Németh János személyében

Ezután komor időszak tört a világra: a háborús esztendőkben több sportolót leparancsolt a pályáról a fasiszta faji törvény és a behívóparancs, de 1945 áprilisától újra éledt a sportélet Újpesten.

1946-ban, egyéves késéssel ülte meg fennállásának 60. évfordulóját az UTE – miközben már érlelődött az egész magyar sport átszervezésének gondolata, és Újpesten is új fejezet kezdődött.

Az új, demokratikus rendőrség megszervezése után már 1945-ben megalakult a Budapesti Rendőr Egyesület, melynek tagjai közül országos bajnokok is kikerültek.

1950. március 31-én az Egyesült Izzó kultúrtermében tartott közgyűlésen – amelyen a lila-fehér klub 65. születésnapjáról is megemlékeztek - Kádár János belügyminiszter is felszólalt, és bejelentette a BRE és az UTE „házasságát”, hangsúlyozva, hogy az UTE minden meglévő szakosztálya tovább működik. Az egyesülés után a klub új neve Budapesti Dózsa Sportegyesület lett.

A magyar sport legnagyobb olimpiai sikeréből, az 1952-es helsinki játékok 16 aranyérméből már az újpesti dózsás sportolók is kivették részüket.

A sor az 1956-os, vészterhes melbourne-i játékokon sem szakadt meg ahol 102 éves tornászunk, - jelenleg a világ legidősebb olimpiai bajnoka - Keleti Ágnes három egyéni és egy csapat aranyérmet szerzett.

Az 1956-os forradalom után, 1957 elejétől az egyesület nevében ismét megjelent az „Újpesti” jelző, ami a több évtizedes újpesti kötődést fejezi ki. A klub hivatalos neve Újpesti Dózsa Sport Club lett. 

Ebben az időszakban egy újabb sportágban avattak újpesti olimpiai bajnokot: a labdarúgó Bene Ferenc a torna gólkirályaként 12 góllal lett az 1964-es ötkarikás játékok aranyérmese.

A rendszerváltás után az egyesület 1991. február 25-én tartott tisztújító közgyűlésén visszavette eredeti nevét és címerét, a klub neve ismét Újpesti Torna Egylet (UTE) lett. Az elnöki poszton a klub kiváló kardvívója, Dr. Gedővári Imre váltotta az 1976 óta hivatalban lévő első embert, Hólya Istvánt. 

A klub fennállása során az egyik legnagyobb érvágást 1999. január 18-án szenvedte el, amikor az Ifjúsági és Sportminisztérium  – a kormány sportprogramjára hivatkozva, megszűntette az UTE állami támogatását.

Több neves sportoló kénytelen volt elhagyni klubunkat, hogy máshol megfelelő körülmények között folytathassa pályafutását.

A klubigazgatói feladatkört 1998 őszétől Őze István – volt válogatott sportoló, öttusa szakedző látja el.

Az elmúlt 138 év során 39 sportolónk nyert olimpiai bajnoki címet, nevüket és dicsőségüket a Megyeri úti klubház földszintjén márványtábla őrzi. 

A becses névsort jelenleg Tótka Sándor kajakozó zárja, aki 2021-ben, Tokióban kajak egyesben, 200 méteren nyert olimpiai aranyérmet.                         

Jelenleg az Újpesti Torna Egyletben 20 sportágban több mint 3000 fő sportol rendszeresen. 

Célunk, a fiatalok egészséges, sportos életmódra nevelése, valamint a kiemelkedő képességűeknek olyan feltételek biztosítása, hogy akár a Nemzet Sportolóivá is válhassanak!

Az elmúlt időszakban létesítményeink többsége jelentősen megújult, illetve több új, korszerű  sportlétesítményünk épült.

Szeretnénk 138 éves hagyományainkat méltóképpen megőrizni, és a jövőben is meghatározó szerepet vállalni a magyar sportéletben.

Hajrá Újpest! Hajrá UTE !

#hajrálilák