Dátum: 2019 február 19. (kedd) | Zsuzsanna

hírek

Knoch Viktor – "Kicsit jobban szerettem volna korizni, mint ahogy sikerült."

Klub szakosztály 2014-03-14 Megtekintések száma: 1303

Gyakorlatilag gyerekkorom óta egy klubnál voltam, a Pécsi KSE-nél (sportolónk pécsi születésű – szerk.). Úgy kerültem Pestre, hogy 2005-ben az olimpiai felkészülés előtt a testvéremmel nyáron együtt szerettünk volna edzeni, és mivel neki volt egy albérletet Pesten, hozzáköltöztem. Ő sajnos megsérült, így 2006-tól egyedül maradtam Pesten. Közben volt egy kis problémám a szövetséggel és a pécsi klubommal is, így a váltás mellett döntöttem. Először a Sportországhoz kerültem, majd 2013 nyarán az UTE-hoz szerződtem.

„2005-ben még nagyon fiatal voltam, és szinte belecsöppentem az eseményekbe. Én nem négy évet készültem a 2006-os olimpiára, mint ahogy mások. Nyáron felmentem edzeni, és úgy gondoltam, majd meglátjuk mi lesz. Úgy alakult, hogy kijutottam és jó eredményt is sikerült elérnem. Ezek után voltak terveim, aminek egy része megvalósult, egy része nem. Úgy érzem, van bennem még négy év, igyekszem megvalósítani azokat az elképzeléseket, amiket eddig nem sikerült.”

„Vancouver után sajnos volt egy hullámvölgyem, jött két év, amikor végig sérült voltam a térdemmel és a bokámmal. (2010-2012 – szerk.) Miután ezek rendbejöttek, sikerült egy EB bronzot elérni a váltóval (Knoch Viktor, Liu Shaolin Sándor, Béres Bence, Burján Csaba összeállítású staféta az olaszokat megelőzve, az oroszok és a hollandok mögött lett harmadik a csapatverseny döntőjében – szerk.) Az erőviszonyok nagyon átrendeződtek Európában, amit jól mutat, hogy volt a téli olimpián olyan versenyszám, ahol három európai állt a dobogón. Az oroszok leigazoltak egy hatszoros olimpia bajnok, hatszoros világbajnok koreai származású korist.”

„Az, hogy volt egy-két év, amikor sikertelenek voltunk, az nem csak az egyéni sportolók hibája volt, szerintem az egész szövetség le volt maradva, nem tudott lépést tartani azzal, ahogy Európában elkezdett fejlődni a sport. Ha megnézzük, hogy Európában mindenhol koreai, kínai edző van, folyamatosan jobb körülmények között edzőtáboroznak, mint mi, igyekeznek minden versenyen kiállni, ezekkel sajnos pénz hiányában nem lehet versenyezni. Ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy akkoriban nem tudtunk eredményeket felmutatni. Mindenki belekezdett egy négyéves programba, mi Vancouver után két évig hol edzettünk, hol nem, elmaradtak válogatott edzések, nem volt pénz edzőtáborra, nem volt pénz versenyekre. Nehéz felvenni olyan csapatokkal a versenyt, akik Koreában, Kanadában edzőtáboroznak, van mellettük egy szakmai és orvosi stáb, mi meg puritánon megyünk egy edzővel meg egy szakvezetővel – ha megyünk – mert nem mindig van rá pénz. Két éve mi is ráléptünk erre az útra, mert a szakosztály megkapta a kiemelt sportágaknak járó nagyobb támogatást. Elkezdtük a programot, de ennek kell egy kis idő, amíg ez adaptálódik és eredményes lesz. Bízom benne, hogy ez a program, ami elindult hozzásegít minket ahhoz, hogy sikeresebb négy év legyen előttünk, mint amilyen mögöttünk van.”

„A 2014-es Szocsi Téli Olimpia előtt ez első tíz hely egyikét lőttem be célnak. Végül is a tizenkettedik lettem, ami nincs olyan nagyon messze az előre eltervezett pozíciótól. Úgy gondolom, hogy téli olimpián tizenkettediknek lenni egy magyar sportolónak nem egy rossz eredmény, hiszen elég komoly konkurenciánk van. Azt nem mondom, hogy aláírtam volna előtte, de nem vagyok teljes mértékben csalódott sem. Kicsit jobban szerettem volna korizni, mint ahogy sikerült. Sajnos adódtak problémáim a kinti időszak alatt is (a műkorcsolya és a gyorskorcsolya egy jégen volt megtartva, így puha volt a jég a műkorcsolya miatt, a gyorskorcsolyának viszont kemény jég kell). Valakinek ez jobban fekszik, nekem valamiért nem sikerült megtalálnom a beállítást, így kicsit szenvedtem rajta.”

„Most van egy hosszabb pihenőnk, hiszen csak tavasz vége felé, majdnem nyáron kezdjük el a felkészülést. Nekem ami most nagyon fontos, hogy befejezzem az iskolát (Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola gazdaságmenedzsment szak – szerk.). Régen elkezdtem, de a versenyek és edzések miatt sajnos nagyon sokat halasztottam. A következő egy-másfél évben inkább iskolába szeretnék járni, és befejezni. Mellette amennyi versenyre vagy edzésre el tudok menni, arra elmegyek, de most a prioritás kicsit megváltozik. Eddig inkább az edzés és a verseny volt a fontos, a suliban meg majd lesz valahogy, most inkább kihagyok egy edzést vagy hat világkupa helyett csak négyre fogok elmenni.”

„Még nem tudom, mit tervezek a versenyzés után. A következő négy évet még biztosan „megcsinálom”, hiszen akkor is „csak” 28 éves leszek. Onnan a körülményektől függően benne lehet még plusz négy év is, vagy az, hogy áttérek a nagypályára. Csúnyán mondva egy nagyon jó „B” terv egy rövidpályásnak hogy elmegy nagypályázni. Kevesebb esés van, kevesebb sérülés, hosszabb ideig lehet csinálni. Így pl. Nagy Konrádnak sikerült kijutnia az olimpiára, aki a nyáron váltott rövidpályáról nagypályára. Persze a legjobb eredményeket váltóban lehet elérni, mert ott csak nyolcan indulnak, így szinte majdnem pontszerző az ember. Ezért is fáj annyira, hogy váltóban nem sikerült kijutnunk. Nyilván a következő olimpián az lesz a cél, hogy ott legyünk és váltóban vagy egyéniben is a legjobb eredményeket érjünk el, addig pedig az EB-n kell minél jobb teljesítménnyel előrukkolnunk. Úgy gondolom, ez a könnyebb, mert a VB-n már Dél-Korea, Kanada, Egyesült Államok mindig elég domináns szokott lenni. Illetve most az oroszok mérhetetlen mennyiségű pénzt öltek a sportba.”


Sportolj velünk az UTE szakosztályaiban!

1%

Mi az, amivel megőrizheted a gyermekeid egészségét?
Mi az, amivel segítheted olimpikonjaink felkészülését?
Mi az, amivel segítheted kedvenc klubodat?
Mi az, amit igyen adhatsz tavalyról?

UTE az utánpótlásért Adószám: 18165159-1-41